Végre... MSN szkrínszéver

Már annyira vártam, minden reggel bepisiltem izgalmamban, hátha aznap megszületik ez a csoda... Most olvasom Bink-nél, megjelent...

Igaz, még csak béta...

Majd tutira lesz enterspájc verzsön, amiben lehet GPO-val szabályozni, hogy ne tudj a konkurencia álláshirdetésére klikkelni...

Nekem a legjobban ez a funkció tetszik...:

Search the Web and click news headlines directly from the Screen Saver.

Hmm... Bámulatos ötlet... Igaz, itt falun akkor van képernyőkímélő, ha nem nyúlok a géphez... Ergo ha megpróbálok felénavigálni a patkánnyal, egyből kikapcsol... Kiváncsi vagyok az alkalmazott technikai megoldásokra: verseny lesz belőle, www.screenclickkeepertest.uberalles, avagy türelemjáték, várd meg, míg az egérmutató alá kúszik a link...

Érdekes kísérlet...

Ma reggel elugrottam a céges rezsóért Gabliniékhez (Rezsó 307 2.0HDI)... Volt rajta némi fénytörés (kolléga felrakta egy vonóhorogra), plusz 100ezres szervíz, a kettőt együtt alig 400e-ből megúsztuk (50 ezer a Casco önrész, 350e (!!!) a 100ezres szerviz - mondja még eccer valaki azt, milyen kúl a francia autó, mert kényelmes...). Hál' Stennek, nagy a cég, szó nélkül elviselik, de még így is bosszantó.

Miközben vártam a számlára, figyeltem a karosszéria-munkafelévtelen sorbanülőket és azon morfondíroztam, milyen érdekes cocciológiai és/vagy picológiai felméréseket lehetne végezni az itt ülőkön... Ahogy az öltönyös/nyakkendős urak és a malteros/festékes kevésbéurak (avagy ellenkezőleg, öltönyös/nyakkendős kevésbéurak és munkásruhás urak) egyformán szenvednek a lehetetlennel, a kárbejelentő kitöltésével... Annya neve nyolc példányban, a vásárláskor kapot számla sorszáma, stb... Csupa lehetetlen és értelmetlen kérdés... De a legszebb kutatási feladat a lerajzolt balesetek elemzése lehetne... Amikor kap az ember egy 6x6 cm-es téglalapot, neszevazze, rajzolj ide egy kétszer háromsávos kereszteződést, before/after jelleggel, állóképen ábrázold ki hogy halad/nemhalad, merre kanyarodik, stb... Mindezt úgy, hogy egyébként még ideges is vagy a csattanás miatt... Lehetelten feladat.

Blogspot

JoeP elköltözött, mert nem bírta a főurat a kécóban... Meg tudom érteni, most (12:54-kor) az előző bejegyzésem gyakorlatilag lehetetlen felpakolni... Marad txt-ben, majd otthonról felrakom...

Pazarlás

Nap mint nap olvasom mindenhol, hogy milyen bámulatosan fejlődik az informatika, a nyers géperő egyre több és több, a mai asztali gépek az öt évvel ezelőtti Top 500-ban is előkelő helyen lehettek volna, stb... De sehol nem olvasok arról, hogy mindez a nyers erőnövekedés elmegy arra, hogy mindenféle szines-szagos lóalkatrészek táncolnak a képernyőn, nyolvanhat kérdésben kitudakolják azt az egy igenlő választ, hogy Ieenvazzeg, tényleg ezt akarom letölteni....

Mindez most arról jutott eszembe, hogy szeretnék letölteni egy frissítést a Nokia PC Suite progihoz... Ezelőtt két hónappal ezt még egy gyors, normális oldalon egy linkre kattintva másodpercek alatt megtehettem... Most először frissíteni akar a böngészőm egy Macromedia 7-est (ok, le voltam maradva), majd nézhetem 15 mp-ig az animált forgólótök százalék-skálát, hogy betöltődik a flash, majd hat kattintásra elérhetem, hogy már csak nyelvet kell választanom és a Download gombra böknöm... Majd idegeskedni, mint a barom, mert a 22 megából csak 2 jön le és mexakad.

Amennyi energia elment arra, hogy ezt lefejlesszék, bemutassák valami marketingtuctuc gyűlésen és teljesen feleslegesen több millió gépen forogjon az animált skála, annyiból egy kisebb afrikai falu két hónapig öntözhetné a földjét... És a világ biztos jobban járna.

Lehet-e...

... értelmesen tévét nézni...?

Erről beszélgettünk az utolsó brigádgyűlésen... JoeP azt mondta, kizárt, és az egész tévé úgy ahogy van, egy kalap a hígabból...

Én akkor azt mondtam, lehet, csak akarni kell. Nem kell megnézni mindenféle sókat, ahol Énmárkéthetetfingottamvalóságsóban Géza és Telefonfülkemagyarhangjavoltamajóbarátokban Kati arról beszélget, hogy melyikük járt Hajdú Péterrel... Akkor azt mondtam, tudatosan kell választani csatornát, műsort és időmennyiséget, amit a tévé előtt töltesz és akkor lehet ezt jól is csinálni...

Most, hogy még két SQL szerverre kell felraknom az SP4-et és frissíteni kell az Antigen-t is az Exchange szerveren, közben pedig igyekszem olyan műsort keresni, ami ébrentart, míg ezek a feladatok lefutnak (azért az ébrenlétben segít a mai kirándulás üdítő testi fáradtsága is...), azt kell hogy mondjam:

Józsi bácsi, neked van igazad...

(u.i.: mire megírtam ezt a bejegyzést, találtam az M2-n egy Thyl Ulenspiegel feldolgozást, ami jónak tűnik... De ez csak véletlen, nem tudatos jó műsor keresés...)

Egy kirándulás aprópóján...

Ma hosszas szervezés után egy baráti párral felkerekedtünk, hogy megnézzük a felújított Aggteleki cseppkő-barlangot. Elsőre kicsit morbidnak hatott a dolog, mit lehet egy évmilliók alatt kialakult cseppkő-barlangon felújítani, de aztán ott sétálgatva észre lehet venni, mit lehet..: európai szintű kiszolgálóépületek, új világítás, korrekt betonozott út végig... (olyan szinten megoldva, hogy végig arra gondoltam, megkérdezem az idegenvezetőt, árulja már el, hogy lehet 160 méterrel a füld alatt ilyen profi járdát betonozni).
Ja, még egy dolog, ami európai lett, a jegyár..: 2500 HUF / kopf, ami talán nem tűnik elsőre soknak, de egy két-három gyermekes családnak már szép kiadás... Igaz, van diákjegy is 1500 HUF-ért...

Már odafelé is ért meglepetés, amiből úgy éreztem, mégiscsak EU tagok vagyunk. Megálltunk Miskolc szélén tankolni a legmagyarabbnak mondott olajtársaság kútjánál (amely társaságnál JoeP neje is húzza az igát...). Miközben Gyuri barátom az útravaló söröket válogatta, leálltam játszani a shopban elhelyezett Infopont vagy mittoménminek nevezett érintőképernyős szerkezettel...
Valószínűleg hetente két-háromszor elmegyek ilyen mellett, de a napi rohanásban soha nem veszem észre, nem foglalkozok vele... Most ráértem, és meg is lepődtem rendessen...: Először amiatt, hogy nem kellett fizetnem érte. Aztán amiatt, hogy minden gond nélkül tudtam rajta e-mailt pötyögni és küldeni, ami azonnal meg is érkezett. Az már csak hab volt a tortán, hogy működő útvonaltervező szofftver is futott rajta... És ami miatt már ott elhatároztam, hogy leblogolom a készüléket, az a nyomtató ikony volt... Ráböktem kicsi kezemmel csak úgy poénként, elvégre a vékony oszlopból nem néztem ki, hogy lenne benne nyomtató... Már hátat fordítottam a szerkezetnek, amikor hirtelen kiköpött egy A/4-es lapot, rajta olvasható térképpel és bejelölt útvonaltervvel... És ezek után nem jött oda senki, hogy kétszázforintleszkisköcsög... Elraktam a papírt, boldogan kijöttem és úgy éreztem, csinálnak is valamit az egyre drágább benzinen elért profitból...

(Azért arról megoszlott a vélemény az autóban, hogy vajh' mindenkinek ugyanilyen egyértelmű lett volna a készülék használata, vagy csak informatikusként én éreztem gyerekjátéknak az egészet...)

A jól sikerült kirándulás és nyugodt nap végén azért az aggteleki kijáratnál székelő lacikonyhások/gagyiárusok visszazökkentettek a magyar valóságba... Hideg, ámbár rendkívül minimális adag sültkolbi, a kereskedelmi véna nyomával sem rendelkező udvariatlan/bunkó kiszolgálók, a Hofitól ismert "Nnnincs" minden második igényre megmutatta, van még mit tanulni...

Viszont már majdnem itthon, az aszódi zöldségesnél rendkívül feldobott, hogy miután Zöccségesnéni kiszámolta, hogy a kilenc kilós 70 ft/kg-os dinnye és az egy kiló, 350 ft/kg-os barack összesen 580 Ft lesz, a visszajárót elrakva és elindulva a kocsi felé még utánamszólt, hogy "Helló, jöjjönvissza, valamit nem jól számoltam...", majd mikor barátom mosolyogva mutatott a "Pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el" táblára, szintén mosolyogva annyit mondott, "Igaz, hagyjuk."

Mi a lótüdőért...

... van az, hogy ha rábökök a Republish entire blog... klikkelőmezőre, akkor néhány perc várakozás után véletlenszerűen kisorsolt karakterméretekkel és fontokkal kapom vissza a blogom...?

Dögöljön meg a lova az ilyeneknek.

Életmentés...

Péntek este néhány barátommal sörözgettünk az udvaron, amikor az egyik kismacskánk keserves nyávogásba kezdett... (mi kicsit máshogy viszonyulunk a macskákhoz, mint Fisherék... náluk nem akart ottmaradni a kiscica, tőlünk nem akarnak eltűnni... Igaz, a mostani 6 fős teljes létszám - két veterán és négy kiscica - sehol nincs a tavalyi 12 fős csúcs-létszámhoz képest...) Néminemű fülelés és reflektoros keresés után meg is találtam őt: kb 8 méter magasban, az udvari fenyő egy vékony ágán egyensúlyozva.... A keresést azért még segítette Sáros barétom halk megjegyzése sörözés közben ("Nézmá vazze, a macsak fáramászik...").

Egyértelműen látszott, ez a macska önerőből a sötétben nem fog lejönni onnan, legalábbis nem úgy, hogy másnap nem kellene gödröt ásni és érzékenyen elbúcsúzni. Ámerikai filmekben ilyenkor hívják a 911-et, jönnek a debella afroamerikaiak a létráskocsival és lehozzák a macskát a fáról... Nálunk egyfelől ilyenre nem is mozdulnak a lánglovagok, másfelől meg mire a váci tűzojtók ideérnének, addig nemhogy a macska hullana le a fáról, de még az utcai meggyfa levelei is... (Eddig egyszer lett volna erre éles bevetésük - az ominózus Janikám, előtte egy felest...?idején. Mire kiértek, megvolt a feles, meg a tüzet is eloltottuk, amire hívtuk őket...)

Jobb híjján leteszteltük, mennyire mond igazat a reklám...: az elfogyasztott higgadt mennyiségű Arany Ászok hatására bennünk is előjött a "No akkor gondolkodjunk" hangulat. Valószínűleg a minimumon tartott fogyasztás miatt nem igazán sikerült versenyképes ötletekkel előrukkolni, legalábbis páromnak nem igazán jött volna be sem "A hozok légpuskát, 35 másodperc alatt lent lesz...", sem a "Rugdossuk a fát, oszt majd leesik..." verzió... Így első körben maradtunk a "Felment, hát felment... A toboz oda nő, oszt mégis lejön minden ősszel, majd ez is lekerül magától..." ötletnél és mindenki hazapályázott...

Azért pár perc múltán úgy éreztem, mégiscsak jó lenne valamit csinálni vele, mert nem vettem volna a lelkemre, ha infarktusban eltávozik szegényke... Próbálkoztam volna fáramászással, de arról hamar letettünk, mivel 110 kilót nem minden fenyőág visel lazán, ráadásul ahoz elég ritkán nőnek, hogy egy két hónapos kiscicc felmenjen, de ahhoz, hogy egy harminckét éves informókus tegye ugyanezt... (Arról nem is beszélve, mókus fenyőn...?!?)

Végül valószínűleg leért a gondolatserkentő Arany Ászok és megszületett a megoldás...:

Kellékek:
- 2 db partvis
- 1 db zászlórúd
- 1 db szögletes felmosóvödör
- 1 kis darab szalonna
- 1 tekercs szigetelőszalag...

Workarround:
Az egyik partvisra rászigszalagoztam a vödör fogantyúját, a partvis nyelére a zászlórudat, annak a másik végére pedig a másik partvist. Igy már elég hosszú a szerkezet ahhoz, hogy ha felállok a kislétrám legtetejére, felérjek a kismacsekig... Szalonnadarab be a vödörbe, a szerkezettel a kezemben fel a létra tetejére, a vödröt odanyomom a kismacsek mellé, és várok, hátha megérzi a szalonna illatát és bemászik a vödörbe... Ez alig másfél perc alatt el is érkezett... Innentől már egyszerű leereszteni és szabadon engedni a kiscicát és kihúzni magunkat: EZ ÜGYES VOLT...

Mindeközben azért volt három baromi nagy szerencsém.... az első ugyebár az, hogy a kiscica elég inteligens volt ahhoz, hogy kitalálja, mit akarok és bemásszon a vödörbe. A második, hogy mindez este 11-kor történt, senki nem járt az utcán,, a szembeszomszéd is aludt vagy tévézett, ergo tutira nem látott meg senki... ÉS a harmadik nagy mázli, párom ment volna gépért, hogy lefényképezzen, amikor kinyújtózkodva tartom a szerkezetet a fához és imádkozok a kiscicának... De neki egyfelől fognia kellett a létrát, le ne essek, másfelől meg világitania kellett a kézi refivel... De a röhögéstől úgysem jutott volna be a gépig...


u.i.: Azért utólag végiggondolva, nagy valószínűséggel a reggeli pirkadatban, amikor már látott, simán lemászott volna magától is a kis dög.

Ő még csak most 14...

... és már MVP... :)

Őszinte gratula, megérdemelted...

Ebbe azt hiszem, mindent beleadtál, nem csak a 14-et... És asszem nem kell automatához menni, ha még adni akarsz...

Szombaton erre is iszunk minden magyar MVP-k legnehezebbikénél...

De nekem legalább domb van a kertemben... :)

Meg gaz...

Muzeálís érték...

Tisztelt ügyfél teljhatalmú iordavezetője/titkárnője hívott a napokban...:

János, ezt a szart nem lehet használni... Ezzel nem lehet normális körlevelet készíteni, egyszerűen egy kalap szart nem ér... Kérem vissza az én régi jól működö programomat...!!!

A kifakadás a nemrég telepített Office 2003-nak szólt, annak is Outlook/Word integrációjának, elsősorban a készítsünk kategóriák szerint szűrt etikett-cimkéket a Contacts adatbázisából feladatnak... Való igaz, ez a -mások által szinte soha nem használt- funkció kicsit elbonyolódott, különösen ha az ember első mozdulatra letiltja a jobbról beugró segítő ablakokat, merthogy ottan lényeges infókat közöl és kér, nem csak segít a rohadék...

Mivel mostanában nem nagyon sikerül minden vacakra időt keríteni (mottó: szükségem lenne egy jó time-management tréningre, de nincs időm elmenni...), így a hosszadalmas oktatási fázis helyett elsőre belementem, visszakapja a régi Office 2000-t... Nemzetközi iroda, így természetesen angol nyelvűt, magyar szpelcsekkel...

Ezután ment rá a projektre az egész délutánom/estém, és mégsem haladtam vele semmit... Először felkutattam a kolhoz szerszámosládáját, sehol nincs Office 2000 Pro Eng telepítő cédé... Nodesebaj, otthon tuti van...

Tuti van, valahol a padláson a régi cd-k között, ahol viszont egy éjszaka lenne megkeresni... Még mindig nincs pánik, vidéken is dróton dzsavel a petró, majd leszedjük tsókos oldalakról... kezdjük msdn-en, ott már nincs iyen múzeális darab, goto licensing.microsoft.com, itt sincs... Illetve van, de nem sima Eng, hanem MUI, összesen 2 GB, természetesen nincs feltüntetve, a 7 nagyméretű CD-image közül melyik az, amelyik nekem kelll...

Asszem reggel nem kell korán kelnem telepíteni, most meg még belefér egy üveg söröcske...

Kinevettem magam...

Utoljára egy hónapja írtam kiválasztott keveseknek szóló poént, azóta alulmúltam Soci és Hamurabi frissítési frekvenciáját, most megtörve bár, de megfáradva is, visszatérek és megpróbálok gyakrabban írogatni, elvégre esemény azért történt az elmúlt hónap alatt is... (például elindult a szuper rendszer a kolhozban, igaz, így is überelte a Longhorn késését, ezt 2000. májusára kellett volna átadni...)

Frissítési ütememre jellemző, hogy JoeP is elvesztette a címem költözéskor, de ez teljesen érthető, én sem hordok magamnál régi újságokat... (bezzeg angol nyelvkönyvet mindíg, és tanulni is igyexem belőle... Nagyon egyszerűen lelkesíthető az ember, egyszerűen egy helyes fiatal csajszit kell kapni céges angoltanárnőnek... Énekelné a rosebb, hogy No miss, azt nem-nem... ). Józsi költözése teljesen érthető, ezredannyit blogolok, mint ő, de már én is megtanultam, hogy notepad-ben kell megírni a blog szövegét, mert a blogspot szerkesztőjében bármi lehet...

Szóval Jancsika kámbekk, majd igyexik az elmúlt hónap érdemleges eseményeit feldolgozni...